"Eddig azt hittük, a mellrák csak a gazdagabb országokban élő nőket sújtja, de most már tudjuk, hogy a daganat nem válogat, ugyanúgy előfordulhat gazdag és szegény nőknél egyaránt - nyilatkozta Dr. Felicia Knaul, a Harvard Global Equity Initiative vezetője - Az egyetlen különbség csak az, hogy a szegényeknél a betegség a felfedezés pillanatában már általában előrehaladott állapotban van, és ezért nehezen, vagy egyáltalán nem kezelhető."

2009-ben világszerte körülbelül 1.35 millió melldaganatos esetet diagnosztizáltak, ami az összes rákos megbetegedések 10.5 százalékát teszi ki. A Harvard Egyetem kutatásai szerint a melldaganatokat egyedül a tüdőrák előzi meg a leggyakrabban előforduló új rákos megbetegedések sorában.

Ez az arány a számítások szerint 2020-ra akár 26 százalékra is növekedhet, ami 1.7 millió új melldaganatos beteget jelentene: legtöbbjük pedig a szegényebb országokból kerülne ki.

Az előzetes becslések szerint ebben az évben a 450000 ismert mellrákos halálesetből 55 százalék a szegényebb fejlődő országok betegeinek körében következik majd be, főként az erőforrások és a korai diagnózis hiánya miatt.

Ezért lehetséges, hogy a túlélési esély mellrák esetében (ami amúgy korai felismerés esetén igen jól kezelhető) a szegényebb országokban mindössze 44 százalék. A fejlett régiókban ugyanez az arány 76 százalék.

"A mellrák elleni küzdelemben nincs olyan megoldás, ami a világ bármelyik pontján alkalmazható lenne - nyilatkozta Dr. Lawrence Shulman, a Dana Farber Rákkutató Központ vezetője - Ami működik Mexikó külvárosaiban, az nem biztos, hogy fog Malawin vagy Haitin."

Szakértők szerint a legfontosabb az infrastruktúra javítása, és a nők számára a szűrővizsgálatok ingyenessé és elérhetővé tétele.

Jelenleg a világszerte rákgyógyászatra rendelkezésre álló pénzügyi források mindössze öt százalékát fordítják a melldaganat elleni harcra.