A fogzománc nem képes regenerációra, mert egy olyan sejtréteg termeli, amely eltűnik, mihelyt a fog kibújik a szájüregbe. Ez azt jelenti, hogy a használat, a károsodás és a szuvasodás mind pusztítják a fogzománcot az évek során. A Tokió Egyetem Orvosi Karának kutatói egy olyan új sejttenyésztési technikát dolgoztak ki, amellyel képesek fogzománcot termelni. A kutatók azt találták, hogy a hat hónapos malacok fejlődésben lévő fogairól leválasztott legfelső réteget adó epitheliális (hám) sejtek egy speciális tápláló sejtrétegre ültetve, képesek tovább szaporodni.
A kutatók a fogak felszínéről származó epitheliális sejteket a fog közepéről kivett mesenchimális, kötőszöveti eredetű sejtekkel együtt miniatűr szivacs darabkára ültették. A darabkákat utána patkányok hasüregébe ültették, ami nagyon kedvező környezet a fog sejtjeinek, hogy egymással összehangoltan fejlődjenek. Négy hét alatt zománcszerű anyag képződött a szivacsdarabok felszínén.
Nemsokára embereken is tesztelhetik?

Egy japán kutatócsoport sikeresen növesztett fogzománcot laboratóriumi körülmények között, sejttenyészetet használva. A kutatók szerint ez az áttörés fellendítheti a szövettenyésztést, amellyel pótolnák a sérült vagy hiányzó fogzománcot és esetlegesen egész fogat regenerálhatnának.
A fogcsikorgatás és a fogsor erős zárása, más néven bruxizmus, általában éjszaka jelentkezik, és amerikaiak millióit érinti.
Felejtsük el az őrülteket az utakon. Egy új német tanulmány szerint a dugókban való ácsorgás jelentősen megnöveli a szívroham kockázatát, az viszont nem derül ki, mi is okozza ezt
A jófiúk sajnos sosem lesznek elsők, legalábbis, ami a pénztárcájuk vastagságát illeti. Az Essexi Egyetem Gazdasági és Társadalomkutató Intézete munkatársainak munkája szerint az
A panoráma röntgen segíthet a biszfoszfonátokkal összefüggő állkapocs osteonecrosis (rövidítése az angolban BONJ) jobb kiértékelésében, és a kórkép klinikai diagnózisának
A világ 72 legöregebb - azaz 110, vagy annál is több éves – számon tartott embere közül 68-an nők. Hogy miért? Íme a lehetséges válaszok.
Kanadai kutatók kimutatták, hogy az erjeszett áfonyalé képes megállítani az elhízás és a cukorbetegség kialakulásának folyamatát.
Szingapúri tudósok olyan ultraszenzitív elektronikus érzékelőt fejlesztettek ki, amelyek segítségével felgyorsíthatók a DNS-vizsgálatok mind a diagnosztikában, mind a biológiai
