A dohányzó alkalmazottak munkaidejük mintegy egytizedét "elfüstölik", így a dohányzás mind a munkateljesítményre, mind a hatékonyságra kedvezőtlen hatással van. Épp ezért a munkáltatók többsége már a kiválasztás során előnyben részesíti a nemdohányzókat. Az álláshirdetésben azonban nem lehet kikötni, hogy csak nemdohányzók jelentkezzenek, ugyanis személyiségi jogot érint és jogszerűtlen - ismerteti Sipos Márta munkaügyi szakjogász. Szakemberek tudnak olyan esetről, hogy egy cégnél ezzel ellentétben egy hét pluszszabadsággal jutalmazzák a nem füstölgőket. Igaz ugyan, hogy az első hat óra után és azt követően háromóránként kötelező 20 perces munkaköri szünetet tartani - ami számítógép előtt dolgozók esetében kiegészül óránként tízperces pauzával -, a munkaadó ugyanakkor betilthatja az ezen kívüli pihenőt, ráadásul sokszor a tevékenység jellege sem engedi meg a "cigarettaszünetet" - húzza alá Sipos Márta.

Mára szinte minden vállalatnál, állami intézménynél megtörtént a dohányzóhelyek kijelölése - közli Szigeti László, az Országos Dohányfüstmentes Egyesület (ODE) főtitkára. A törvény értelmében a tűzveszélyességi kategóriákat szem előtt tartva minden munkahelyen egy vagy több helyiségnek kell a cigarettaélvezők rendelkezésére állni, de ahol ez nem megoldható, ott a szabad levegőn hódolhatnak szenvedélyüknek az alkalmazottak. Járható út az is, ha a füstöt elszívó légtechnikai berendezést szerelnek fel a dohányzóhelyiségben, ez a megoldás azonban praktikus okokból hagy némi kívánnivalót maga után. Egyrészt, ennek a költsége akár a félmillió forintot is elérheti - mondja az ODE főtitkára. Másrészt, egy nemrég készült vizsgálat kimutatta, hogy egy ilyen készüléknek orkánerejű légszívó hatást kellene produkálnia ahhoz, hogy valóban minden füsttől megtisztítsa a levegőt, így a szabályozást ezen a téren még finomítani kellene - emeli ki Demjén Tibor. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet dohányzás vagy egészség csoportjának vezetője hozzáteszi: a jogszabály nem rendelkezik arról, mekkora létszámhoz mekkora területet kell biztosítani a dohányzók számára.

A dohányzóhelyek kijelölését, azok megfelelőségét, valamint a dohányzási szabályok betartását az ÁNTSZ intézetei ellenőrzik. Szabálytalanság esetén 100 ezer forintig terjedő azonnali bírságot szabhatnak ki az elkövetőre, a büntetés mértéke azonban indokolt esetben enyhíthető vagy a felelősségre vonás mellőzhető. A törvény betartásának mértékét tovább fokozná a kontrollálási kapacitás növelése - hívja fel a figyelmet Demjén Tibor. Az ÁNTSZ gyakran tart dohánykommandós napot, de akkor mindenki eltüntet mindent - mondja Szigeti László -, míg a rajtaütésszerű ellenőrzéskor többen maradnak fenn a rostán.