Most viszont New York-ban a Columbia Egyetem Orvosi és Sebészeti Kollégiumának kutatói kiderítették, hogy az ínybetegség több mechanizmuson keresztül hatással lehet az agy működésére azáltal, hogy gyulladást okoz az egész szervezetben, ami kockázati faktor a mentális funkció elvesztése szempontjából.
A vizsgálat, amely 60-éves és annál idősebb személyekre terjedt ki, azt találta, hogy akiknél az ínybetegséget okozó Porphyromonas gingivalis patogén szintje a legmagasabb, ott háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy bizonyos idő elteltével nehezen emlékeznek vissza egy három szóból álló mondatrészre.
A Dr. James Noble által vezetett vizsgálat azt is kiderítette, hogy akiknél magas volt a patogén szintje, kétszer nagyobb valószínűséggel rontottak el kivonási műveleteket háromjegyű számokkal.
A kutatók azt írták a tanulmányban, hogy „tudomásunk szerint a parodontitis és a stroke, illetve a stroke és a demencia együttes kockázata között fennálló összefüggés ellenére semmilyen epidemiológiai kutatás sem vizsgálta a parodontitis-t a gondolkodási folyamatra tekintettel. Noha az itt bemutatott eredmények csak előzetesek és inkonkluzívak, a bizonyítékok növekvő száma indokolja az elégtelen orális egészségi állapot és az azt kísérő demencia közötti összefüggés feltárását.”
A tanulmány, amelyet a „Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry” c. folyóiratban közöltek, több mint 2350, parodontitis-szel kapcsolatban kivizsgált férfi és nő bevonásán alapult, akik egy országos felmérés részeként számos, a gondolkodást vizsgáló tesztet végeztek el.
Az alanyok összesen 5,7%-ának akadtak nehézségei bizonyos memóriafeladatok elvégzésénél, 6,5% hibázott a későbbi visszaemlékezéskor, 22,1%-nak pedig a sorozatos kivonásokkal volt gondja.
Akiknél viszont magasnak bizonyult a patogén szintje, azoknál közel háromszor volt nagyobb a valószínűsége annak, hogy nehezen birkóznak meg a verbális memóriatesztekkel, illetve kétszer nagyobb annak, hogy csődöt mondanak mind a verbális visszaemlékezéskor, mind a kivonási teszteken. „Noha csak előzetesek az eredményeink, mégis arra utalnak, hogy indokolt az orális egészségi állapot és a gondolkodás közötti kapcsolatok további feltárása.”
Bővebben: www.reuters.com/article/idUSTRE5AC06O20091113
A megfelelő szájápolás, vagyis a fogselyem és a fogkefe rendszeres használata, valamint a fogorvosi vizitek segíthetnek az idősödő felnőtteknek frissen tartani a gondolkodásukat - derült ki egy amerikai vizsgálatból. Kutatások már megállapították az összefüggést a rossz orális egészségi állapot és a szívbetegség, a stroke, a diabétesz, illetve az Alzheimer-kór között.
A világ 72 legöregebb - azaz 110, vagy annál is több éves – számon tartott embere közül 68-an nők. Hogy miért? Íme a lehetséges válaszok.
Amerikai kutatók vizsgálatai szerint a mentális képességek az életkor előrehaladtával tapasztalható csökkenését az idős emberek agya a fiatalkorban kevésbé használt területek
Vizsgálatok alapján megállapítható, hogy azok a férfiak, akiknél magas a tesztoszteronszint, jelentős mértékben jobb szellemi állóképességgel rendelkeznek.
A gazdagság és a szegénység, ha más módon is, egyaránt károsítja a fogakat - derült ki az Egészségügyi Világszervezet közelmúltban elkészült elemzéséből.
Ha a várandós nő baktérium okozta fogínygyulladásban (parodontitiszben) szenved, az koraszüléshez vagy oda vezethet, hogy az újszülött rendellenesen csekély testsúllyal jön a világra
A fogszabályozás a fogak, a fogazat és az állcsontok helyzeti eltéréseinek kezelésével foglalkozik. Ezek kialakulhatnak rossz szokások következtében, tejfogak rendellenes váltódása
A lakosság számának a következô években várható alakulása következtében 2030-ban a Német Szövetségi Köztársaságban a népesség több mint egyharmada 60 éven felüli lesz. Ezzel a 60
