A Bostoni Egyetem Goldman Fogorvostudományi Karának kutatói olyan molekulát fejlesztettek ki, amely krónikus ínygyulladásban (és egyéb gyulladásos betegségben) szenvedők millióin segíthet majd a jövőben.

Ha a várandós nő baktérium okozta fogínygyulladásban (parodontitiszben) szenved, az koraszüléshez vagy oda vezethet, hogy az újszülött rendellenesen csekély testsúllyal jön a világra – intenek óvatosságra és megfontoltabb tisztálkodásra osztrák orvosok. Figyelmeztetésük nyilvánosságra hozatalakor egy amerikai tanulmányra hivatkoznak, amely szerint fogínygyulladás esetén csaknem nyolcszoros a koraszülés kockázata.

Egy különleges műanyag tabletta a szájba helyezve gyógyíthatja a fogínygyulladást, ezáltal megmentheti magukat a fogakat is a pusztulástól...

Egy tanulmány szerint a depresszió és a stressz megárthat a szájnak. A tanulmányban 45, fogágy-, és ínybetegségben szenvedő személyt vizsgáltak meg. A depresszióval és a hosszan tartó stresszel kapcsolatos kérdéseket válaszoltak meg.

A University College London és a Connecticut Egyetem kutatóinak közös munkája során megállapították, hogy a periodontitis (a fogíny gyulladása) kezelése közvetlenül jó hatással van az erek állapotára, és emellett kedvező hatása lehet a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésére is. A periodontitis, mely a fogakat tápláló fogíny egyik leggyakoribb gyulladása, a világon a felnőtt lakosság negyven százalékát érinti.

A los angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársai úgy gondolják, kapcsolat figyelhető meg a krónikus fogínygyulladás és a gutaütés (stroke) között. A krónikus fogínygyulladás és az érelmeszesedés közötti kapcsolat lehetőségét már több kutató is felvetette. A koszorúerek meszesedése által okozott szívinfarktus mellett a gutaütéshez szintén sokszor a fő agyi verőér (a carotis) szűkülete vezet, amelyért az ér belső falán keletkező meszes felrakódások a felelősek. Ezek a felrakódások kalciumot tartalmaznak, és a carotis anatómiai elhelyezkedése miatt jól megfigyelhetők az ún. fogászati panoráma-röntgenképen is.

A fogínygyulladás (tudományos nevén: periodontitis) az egyik leggyakoribb szájüregi megbetegedés. A tudósok régóta sejtették, hogy a szervezet immunrendszere és a betegség között kapcsolat van, és az amerikai Forsyth Intézet munkatársai nemrég igazolták a kapcsolatot.

A Michigani Egyetem (U-M) tudósai új genetikai módszert fejlesztettek ki, mely biztonságosnak tűnik a fogaknak támasztékot nyújtó ínyszövet regenerálásában. Ez egy olyan felfedezés, mely eloszlatja a génterápia és a szövetépítés biztonságosságával kapcsolatos aggodalmakat.

A fogszuvasodás utáni második leggyakoribb fogászati probléma a fogíny, illetve a fogágy gyulladása, melyek előfordulása sajnos növekszik. A fogszuvasodással ellentétben a betegek gyakorta fel sem ismerik a fogíny betegségét, mivel az kevesebb esetben jár fogfájással vagy egyéb fájdalommal.